1. A tudat, a tudat szerkezetére vonatkozó elméletek
Tudat – az emberi lelki jelenségek sajátos vonása, képesség a viselkedés előre megtervezett irányítására, s az élmények közvetlen, személyes átélésére. A tudat felfogása a különböző pszichológiai iskolák szerint: analitikus, behaviorista, kognitív és neuropszichológiai megközelítésben
Éberségi állapotok, arousal, mint a tudat működésének alapfeltétele
Alvás szakaszai, álomtevékenység, alvászavarok
A tudat éberségi zavarai, csökkent éberségi szintek: kábultság, szomnolencia, szopor, kóma
A tudati összerendezettség (integráció) zavarai: szórtság, kuszaság, szétesettség (inkoherencia), tudatszűkült állapotok
Kevert típusú tudatzavarok (éberség és összerendezettség zavarai): tévely állapot, delírium
2. Az érzékelés-észlelés törvényszerűségei, a képzeleti tevékenység jellemzői
Perceptuális szerveződés
mentális reprezentáció, a közvetlen percepció elmélete (Gibson), a közvetlett/ konstruktív percepció elmélete.
Képzelet
A Képzelet fogalma, a környezet belső modellje, mentális kép, kognitív térkép, anticipáció
A képzelet jelenségei: képzeleti kép, testkép, kognitív térkép, álomkép, eidetikus kép
Formái: reproduktív képzelet, produktív/ alkotó képzelet, alvás közbeni álom, ábrándozás
Képzeleti folyamatok: egybeolvasztás, nagyítás vagy kicsinyítés, sokszorosítás vagy kihagyás
A képzelet szerepe a megismerési folyamatokban: mnemotechnikai eljárások, térbeli viszonyok leképezése, elvont területeken, kreativitás, érzelmek.
A képzeleti képekkel végzett műveletek hatása a cselekvésre (pl: sportolók mentális edzése növeli a teljesítményüket)
A képzeleti képek szerepe a diagnosztikában (projektív személyiségtesztek, gyermekrajzelemzés) és a terápiában (relaxációs és szimbólum terápiában)
3. Az emlékezeti működés jellemzői és zavarai
Az EMLÉKEZET meghatározása és funkciója, a mechanikus és produktív emlékezés.
Az emlékezés fajtái:
a) motorikus emlékezés
b) az auditív emlékezetünk
1. Kevert típusok:
2. Vizuális-motorikus
3. Motorikus-auditív
4. Auditív-vizuális
c) A bevésés-felidézés jellege szerint: önkéntes és tudatos emlékezést
EMLÉKEZETI MODELLEK:
1. társas modell (Atkinson és Schiffrin, 1968.) Szenzoros tár RTM – (angol rövidítése: STM)
2. a feldolgozási szintek elmélete (Craik és Lockhart, 1972): a feldolgozás felszínes szinten kezdődik, majd a mélyebb megértés felé halad.
Rövid távú memória, munkamemória fogalmai
Hosszú távú memória: Összetevői közé sorolható az implicit és explicit memória.
Memória-tárak: Szemantikus tár; epizodikus tár
ELŐHÍVÁS/ FELIDÉZÉS törvényszerűségei: a szeriális pozíció hatása, a negatív interferencia és a tömbösítés jelensége, a konszolidásciós idő szükségessége; retroaktív és proaktív gátlás
A MEMÓRIA FEJLESZTHETŐSÉGE, mnemotechnikai eszközök; PQRST módszer
FELEJTÉS és EMLÉKEZETZAVAROK:
Megérthető és megmagyarázható emlékezetzavarok: A megérthető emlékezetzavarok az élmények érzelmi-indulati töltése mentén jönnek létre, így nem állandóak, hanem bizonyos helyzethez kötöttek. Az emlékezés megmagyarázható zavarainak a hátterében idegrendszeri szervi kórfolyamatok állnak. Ha az emlékezet módosulásának fizikai okai vannak, akkor organikus eredetű emlékezetzavarról beszélünk. Az organikus zavarokat két csoportra osztjuk:
O amnesztikus zavarok, ún. amnéziák (elsősorban az emlékezetet érintik), pl: retrográd amnézia (az amnézia bekövetkezése előtti eseményeket felejti el) és anterográd amnézia (az amnézia bekövetkezése utáni eseményeket felejti el()
O demenciák (az emlékezetet és a kognitív készségeket is befolyásolják), pl: Alzheimer-kór
(a 65 év felettiek 5%-a súlyos, 10-15%-a enyhe demenciában szenved.a 80 év felettiek 20 %-a súlyosan demens)
Hypermnézia; Hypomnézia; Paramnézia; Agnózia
4. A figyelmi működés jellemzői és zavarai
A figyelem meghatározása és funkciója, működését befolyásoló tényezők
Szűrőmodellek (Cherry, Broadbent és Treismann modelljei, kísérletei)
Figyelmi kapacitás
A szándékos, figyelem jellemzői és fejlesztése
Figyelemzavarok
A gondolkodás jelensége, törvényszerűségei, alapműveletei és zavarai
Gondolkodás: feladathelyzetek belső feldolgozása képzetek és fogalmak segítségével; interiorizált belső cselekvés, melynek során ítéleteket alkotunk, különböző következtetésekre jutunk, amelyek már közvetlenül befolyásolják cselekedeteinket, viselkedésünket.
2 fő funkciója van: megértés és problémamegoldás. Előfeltétele a tudattartalmak társulása (asszociáció)
A gondolkodás fajtái az aktivitás, önállóság és tudatos irányítás szempontjából: asszociatív, megértő, fogalomalkotó és problémamegoldó gondolkodás
GONDOLKODÁSI ALAPMŰVELETEK:
Analízis: az egész részekre bontása
Szintézis: a részek összerakása, rendszerbe szervezése
Elvonatkoztatás (absztrahálás): az egész olyan tulajdonságát emeljük ki, amely nem tekinthető az egész önálló részének
Összehasonlítás: két vagy több tárgy azonos kritériumok mentén történő elemző vizsgálata
Összefüggések teremtése: a tárgyak közötti kapcsolatok feltárása (ok-okozati, rész-egész, stb.)
Kiegészítés:
Általánosítás: valamely konkrétumhoz fölérendelt, általánosabb adat/információ társítása
Konkretizálás: valamely általános adathoz/ információhoz megtalálni az alárendelt adatot/ információt
Rendezés: az a gondolkodási művelet, amivel a jelenségek csoportjából kiválasztjuk a megfelelőket.
A gondolkodás és a beszéd összefüggései, a fogalomalkotás fázisai
A gyermeki gondolkodás jellemzői: mágikus gondolkodás, gyermeki realizmus
A felnőtt gondolkodás a diszkurzív logikai szabályok kontrolljával
A konvergens és divergens gondolkodás összehasonlítása
A gondolkodás formai, minőségi és tartalmi zavarai
Formai zavarok: lassulás, gyorsulás, egyenetlenségek, elakadások, sztereotip fordulatok
Minőségi zavarok: fellazulás, inkoherencia, gondolattolongás, bizarr asszociációk, rigiditás, gondolatelvonás, gondolat-átültetés
Tartalmi zavarok: az érzelmileg hangsúlyos pontokon jelentkező elfogultság, túlértékelt eszme, téves ítélet, téveszme, a tartós és extrém szorongás következtében fellépő fóbia, kényszer
Problémamegoldás és döntéshozatal, döntéselméletek
A problémamegoldás rendszerszemléletű megközelítése, a problémamegoldás módjai
Döntéselméleti felfogások-filozófiai és közgazdasági megközelítések, normatív és leíró döntéselmélet
A döntéshozatal racionalitása, a racionalitás korlátai
Döntési heurisztikák
Személyiség, Valóságmegismerés, Észleles, Tapasztalat, Sémák, Memória szerepe a döntésekben
Egyéni és csoportdötések
’Groupthink’ szerepe a gazdasági döntésekben
A konfliktusok természete, konfliktuskezelési módszerek
A kultúra szerepe a döntéshozatalban
7. A tanulás
A tanulás meghatározása, a kritikus periódus, imprinting.
TANULÁSELMÉLETEK:
1.Asszociációs elmélet (Herbart)
2.Konnexionista elméletek (S+R) típusú tanulás (Pavlov nyomán)
§ Habituáció (megszokás),
§ Szenzitizáció, (érzékenyítés)
§ Klasszikus kondicionálás (feltételes reflex, feltételes inger, feltételes válasz, generalizáció diszkrimináció, kioltá,s kialvásos gátlás, másodlagos kondicionálás)
§ Operáns kondicionálás (jutalmazás szerepe, megerősítések: részleges, másodlagos, pozitív, negatív, elkerülő tanulás. tanult tehetetlenség)
3. A tanulás kognitív nézőpontból (kognitív térkép, belátásos tanulás)
4. Szociális tanuláselmélet: (Bandura) utánzásos tanulás - választanulás
TANULÁSI STRATÉGIÁK, TANULÁSI STÍLUSOK:
Tanulási stratégiák (Kozéki és Entwistle nyomán) mélyrehatoló, reprodukáló
Tanulási stílusok: Érzékleti modalitás szempontjából (auditív, vizuális, mozgásos)
Társas környezet szempontjából (egyedül, társakkal)
Reakciómód szempontjából (impulzív reflektív)
Mechanikus stílus
Érzelmi feltételek szempontjából (motiváció, kitartás)
Intelligencia és kreativitás jellemzői, összefüggései, intelligenciadeficit-típusok
Alfres Binet munkássága és az intelligencia vizsgálatok kezdete
Wechsler definíciója: az intelligencia az embernek az az összetett képességrendszere, ami lehetővé teszi, hogy racionálisan gondolkodjon, céltudatosan cselekedjen és eredményesen bánjon a környezetével.
Az intelligencia fogalmát többen többféleképpen határozták meg, és ugyancsak megoszlanak a vélemények az intelligencia komponenseiről is. Egy konszenzusteremtő definíció az amerikai „Mainstream Science on Intelligence” című, 1994-ben 52 kutató által aláírt cikkben a következőképpen határozza meg:
„Az intelligencia nagyon általános mentális képesség, amely többek közt tartalmazza az érvelés, a tervezés, problémamegoldás, absztrakt gondolkodás, a komplex ideák megértése, a gyors tanulás és a tapasztalatokból való tanulás képességét. Nem pusztán könyvből szerzett tudás, akadémikus ügyesség, vagy tesztmegoldó okosság. Ehelyett a környezetünk szélesebb és mélyebb megértésének képessége – megérteni a dolgok értelmét, kitalálni, mit tegyünk.”
Genetikai és környezeti tényezők befolyásoló hatása: egypetéjű, külön nevelt ikrek összehasonlító vizsgálatai
Nemek közötti különbségek:
Férfiak és nők körülbelül egyformán teljesítenek az intelligencia tesztekben, a speciális képességeket mérő tesztek mutatnak különbségeket (a nők átlagban jobbak a verbális képességeket mérő tesztekben, a férfiak átlagban jobb eredményt mutatnak a matematikai gondolkodás és a vizuális-téri képességek mérésekor)
Ezek a kognitív képességekben kimutatott különbségek lassan eltűnőben vannak (kivétel vizuális-téri képességek). Ez arra utal, hogy a korábbi különbségek a tanításban és a társadalmi elvárásokban rejtőző különbségeket tükrözték.
Az intelligencia faktoros elméletei:
Spearman: G (általános) faktor és S (speciális) faktor
Sternberg: Teljesítmény-komponens, meta-komponens, tudásszerző komponens
Cattel: fluid (hajlékony) intelligencia és kristályosodott (rögzült) intelligencia
Gardner: elmélete szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség, 7 komponensét különbözteti meg
Logikai, matematikai intelligencia – intelligencia a számok és az érvelés terén
Verbális/nyelvi intelligencia – a szavakban megmutatkozó intelligencia
Vizuális/térbeli intelligencia – a képekkel való intelligencia (angolban: pictures and images)
Testi/kinesztetikus intelligencia – a test és a kezek intelligenciája
Interperszonális intelligencia – intelligencia a szociális kapcsolatok terén
Intraperszonális intelligencia – önismereti intelligencia
Zenei/ritmus intelligencia – intelligencia a hangok, a ritmus és a hangszín világában
Az intelligencia szintjei, intelligenciadeficit típusok
Kreativitás: alkotóképesség, új gondolatok létrehozására, újításra, felfedezésre való képesség.
Míg az intelligencia inkább a konvergens gondolkodáshoz, addig a kreativitás a divergens gondolkodáshoz kapcsolódik. ( Guilford vezette be a kétféle gondolkodásmód és a kreativitás fogalmát az 1950-es években.)
Többféle értelemben beszélünk a kreativitásról:
a) a kreatív folyamat (az alkotás folyamata): az alkotás folyamatának szakaszai: előkészítés, lappangás, megvilágosodás, igazolás (Wallas)
b) a produktum (vmilyen tevékenység eredménye) kreativitása
ez alapján szokás elkülöníteni a kreativitás különböző szintjeit : pl. kifejező, produktív, újító, feltaláló, teremtő kreativitás
a kreatív produktum: eredeti, újszerű, a probléma vagy a cél szempontjából jelentős
c) a kreatív személyiség jellemzői
a kreatív egyének közös jellemzői: pl. a környezet ingereire való szokatlan érzékenység, önálló gondolkodás, nonkonform viselkedés, kitartás a feladatokban, kedvelik az ötletek gyártását, gyakran humorérzékkel is rendelkeznek, nem kedvelik a kötöttségeket
kreatív képességek (Guilford): általános problémaérzékenység, fluencia (ötletek számossága), flexibilitás (rugalmasság), originalitás (eredetiség, újszerűség), újrafogalmazás, elaboráció (kidolgozás)
d) a környezet kreativitása - mennyire ösztönzi a környezet az egyének kreativitását
a kreativitás kibontakozását segítő környezet jellemzői : nyitottság; pozitív mintaadás; útmutatás, segítségnyújtás; humorérzék; empátia; értékelés, értelmezés késleltetése; bizalom légköre; játékos helyzetek teremtése
a bátorító ill. szorongást keltő felnőtt sajátosságai (Fisher)
A kreativitás vizsgálata:
szokatlan használat teszt: Mire lehet használni egy mosogatószivacsot?
Torrance körök
A válaszokat az alábbi szempontok szerint értékelhetjük:
fluencia (folyékonyság): válaszszám, hány ötlete van
flexibilitás (rugalmasság, hajlékonyság): hányféle ötlete van
originalitás (eredetiség): mennyire egyediek, szokatlanok az ötletek
elaboráció (kidolgozottság): mennyire komplexek, kidolgozottak az ötletek
A kreativitás fejleszthető!!!
A motiváció fogalma, a motívumok csoportosítása és hierarchiája, motivációzavarok
A motiváció fogalma
A motiváció idegélettani alapjai (a hipotalamuasz, a limbikus rendszer befolyása és az arousal-szint)
Elsődleges (biológiai) és másodlagos (humán) motívumok
Alapvető motívumok: önfenntartási szükségletek; homeosztatikus késztetések, általános aktivitás drive, kutató-tájékozódó drive; szexuális vágy
Magasabb rendű (tanulással kialakuló) motívumok: teljesítménymotívum, kompetencia-motívum
A motívumok hierarchiája Maslow szerint:
A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti. A Maslow által elképzelt hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.
1. szint tehát a fiziológiai szükségletek,
2.szint a biztonság és a védelem
3. szint a szeretet és az összetartozás
4. szint az önbecsülés
5. szint az önmegvalósítás szintje
Motiváció a munkahelyen:
McLelland elmélete: teljesítményszükséglet- affiliációs igény- hatalom kapcsolat
Herzberg két tényezős elmélete: higiénés faktorok és motivátorok
Érzelmek és az érzelmekhez köthető lelki jelenségek meghatározása, kifejezése
Érzelmek fogalma, összehasonlítása a motívumokkal
Az érzelmek neurobiológiai megközelítése; a kognitív kiértékelés szerepe, érzelem-elméletek
Az érzelmek összetevői: vegetatív idegrendszeri reakciók, kognitív kiértékelés, hangulat, kommunikáció (expresszió), cselekvési tendenciák
Alapérzelmek: félelem, harag, öröm, szomorúság, elfogadás, elutasítás, kíváncsiság, meglepődés (az érzelmek polarizációja)
Az érzelmek kifejezése: mimika, gesztusnyelv, testbeszéd; a kultúra és a nevelés hatása az érzelemkifejezésre (a „rakett” érzés)
Szeretetnyelvek (Gary Chapman írásai nyomán): elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek, testi érintés; saját szeretetnyelvünk felismerése
Daneil Goleman: érzelmi Intelligencia fogalma és összetevői (öntudat, önirányítás, önmotiváció, empátia, kapcsolatteremtő képesség)
A temperamentum összefüggései az érzelmi információk feldolgozásának gyorsaságával, a keletkező vegetatív reakciók erősségével, az érzelmek expressziójával, és a szorongással Hippokratész vérmérsékleti tipológiája és Eysenck vonáselmélete tükrében
A stressz és a szorongás jelensége, megküzdési mechanizmusok
Stressz: Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki. Selye János szerint a stressz reakció beépített mechanizmus. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír.
Tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt fogékonyság a betegségekre, gyakori felsőlégúti panaszok, bőrfertőzések, vagy hajhullás.
A folyamat az alábbi négy elemet mindig tartalmazza:
Stresszort - eseményt, helyzetet -, ami előidézi a folyamat beindulását.
Helyzetekre vonatkozó értékelést, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint.
Megküzdési folyamatokat, amelyekkel a testi és lelki rendszer viaskodik, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve azt, felül tudjon kerekedni.
A folyamat eredményét, amit előidézett a személyiségben.
Stressz-helyzetet okozó veszteség-élménnyel összefüggő élethelyzet-változások
A szorongás jelensége, fiziológiai jellemzői, élettani funkciója
Szorongásos megbetegedések; azok endogén és exogén okai
A szorongás pszichoanalitikus megközelítése: reális szorongás, neurotikus szorongás, neurotikus karakter (Horney)
A szorongás alapformái Riemann elmélete alapján:
Szorongás az önátadástól, én-elvesztésként megélve
Szorongás az önmagává válástól, védtelenségnek megélve
Szorongás a változástól, múlékonyságként és bizonytalanságként megélve
Szorongás a szükségességtől, véglegesként és szabadság hiányaként megélve
A szorongás vonáselméleti megközelítése: Eysenck, Spielberger
Irodalom:
§ Atkinson: Pszichológia, Osiris Kiadó
§ Bernáth – Révész: A pszichológia alapjai, Tertia Kiadó
§ Székely Vera: Grafológiai szakképzés pszichológiai tanegységei I., Országos Írásszakértő Intézet Kft.
§ Pável Magda: Életesemények lelki zavarai I., Párbeszéd Dialógus Alapítvány
§ Zoltayné Paprika Zita (szerk). Döntéselmélet. (2002)Alinea Kiadó
§ Simon, H.: Korlátozott racionalitás, 1982. KJK.
§ Csontos László (vál.): A racionális döntések elmélete. Osiris - Láthatatlan Kollégium. Budapest, 1998.
§ Eso Péter - Lóránt Gyöngyi: A racionalitás közgazdasági értelmezésérol. II. rész. A korlátok melletti optimalizáció hipotézise. Közgazdasági Szemle, 1993. 5. sz
§ Csoma Gyula: A megszűntetve megtartott iskola. Bp. 1990.
§ Lénárd Ferenc: A problémamegoldó gondolkodás. Bp. 1978.
§ Szarka József: A nevelési tapasztalat. Bp. 1971.